A kiegyenlített első negyed végén mi kerültünk előnybe. A második szakaszban fokozatosan növeltük előnyünket, a szakasz közepén Hruscaková kosarával már 35–25-re vezettünk, s ez a különbség a nagyszünetig meg is maradt, két pontot dolgozott le a hazai alakulat a 20. perc végére (33–41). A fordulás után a harmadik negyed álomszerűen alakult, mindössze nyolc pontot kaptunk, miközben 15-öt dobtunk, így az utolsó felvonásnak 56–41-es vezetésünkkel vághattunk neki. Ha előzőleg álomról beszéltünk, a negyedik szakasz rémálom lett. Két és fél perc elteltével már csak öt pont volt az előnyünk (53–58), de még ekkor sem kellett nagyon idegeskedni, mert hamar 64–55-re elléptünk. A ZTE nem adta fel, alig több mint két perccel a vége előtt át is vette a vezetést (65–54). Ha valamire nem gondoltunk három negyed után, hogy nekünk kell futni az eredmény után. Hruscaková kétszer is kiegyenlített a hajrában (68–68), így végül jöhetett a hosszabbítás. Ebben aztán két triplával nyitottak a hazaiak – Nagy Dóra és Horti Dóra talált be távolról –, ezzel pedig tulajdonképpen el is döntötték a találkozót.

Csapatunk gyakorlatilag nyerő helyzetből bukott el egy nagyon fontos mérkőzést. Hamar itt a javítási lehetőség, bár nem lesz könnyű dolgunk szerdán este hazai pályán az Euroligáról éppen lemaradó DVTK ellen.

Milos Pavlovic: – Nehéz ilyenkor mit mondani. Három negyedig működött, amit megbeszéltünk, de a negyedik szakaszban megint megakadt a játékunk, sem a védekezés, sem a támadás nem működött. A ráadásban a két tripla demoralizál bennünket, onnan már nem volt vissza út. Nincs más lehetőség, mint dolgozni tovább, s bízni benne, hogy jobbak leszünk.