Zofia Hruscaková vállalni tudta a játékot, és az első tíz percben vele a sorainkban tartottuk lépést a hazaiakkal. A kiegyenlített negyed után a második rémálomszerűen alakult: a hazaiak fokozatosan növelték előnyüket, előbb tíz ponttal elléptek (34–24), majd 16 pont is volt a javukra (43–27). Nekünk szinte semmi nem sikerült, így jelentős hátrányban voltunk az első félidőt követően (47–33).

A fordulást követően csak rövid ideig bizakodhattunk a felzárkózásban, de nem csökkent a hátrányunk, a Szekszárd őrizte magabiztos vezetését. Már több mint húsz pont is volt a negyedben (25. perc: 64–43), s csak eggyel tudtunk bemenni a húsz pont alá a zárófelvonás előtt (71–52). Sok kérdés nem maradt, csak annyi, sikerül-e közelebb kerülni a hazaiakhoz. Ez sajnos elmaradt, sőt, a vége nagyon csúnya lett, a Szekszárd még a 100 pontot is elérte.

Milos Pavlovic: – Nem voltunk olyan agresszívek, amilyennek idegenben egy Szekszárd ellen lenni kell. Az első tíz perben voltunk csak méltó ellenfelek, utána viszont rengeteg hibát követtünk el, amit a hazaiak ki is használtak. Próbáltunk visszajönni, de nem voltunk erre képesek.